Még egyetemista voltam, amikor 2000-ben megkerestem a Trafót az EMERGEANDSEE nemzetközi diákfilmfesztivál kapcsán, aminek akkoriban a szervezője voltam.
Minden lehetséges helyszínnel felvettem a kapcsolatot, beleértve a művészmozikat is, de csupán Gyuri válaszolt nekem, kérve, hogy mutassam meg a filmeket, amiket le akartam vetíttetni.
Emlékszem, megnézve a filmeket kissé bizonytalan volt, de érdekes módon azt mondta, hogy enyém lehet a helyszín. Úgy is lett.
Ezt követte a EMERGEANDSEE budapesti filmfesztivál sikere.
Szeretném hangsúlyozni, hogy egész Budapesten a Trafón kívül egyetlen más helyszínről SEM kaptam választ, ráadásul mindezt az esélyt egy Londonból való ismeretlen erasmusos hallgatónak adta meg.
Meg kell említenem a Trafó csapatának többi tagját is, akik szívélyes szakszerűséggel segítettek a bemutatók szervezésében.
Mikor már nem szerveztem az EMERGEANDSEE-t, akkor is visszatértem a Trafóhoz a nagy nemzetközi színházi és táncos események miatt, amelyet a város egyéb helyszínein nem voltak láthatóak.
Néhányat megnevezve közülük: a Societas Raffaelo Sanzio, a Random Dance Company, Rosas, Wim Vandekeybus,a DV8, Akram Kahn, a Forced Entertainment és még sokan mások, akiket - és ebben biztos vagyok -, sehol sem tudtam volna olyan könnyen elérni, mint a Trafóban, Budapesten.
Önző okokból kifolyólag kétségbe vagyok esve, mert tudom, ha nem Gyuri fogja vezetni a Trafót, nem láthatom majd a legmaibb, legmerészebb és legélenjáróbb előadásokat többé.
Az elmúlt öt év folyamán olyan kortárs tánctanfolyamokon vettem részt, amelyeket alapítványi műhelyek szerveztek, és ma is folytatnak a Trafó próbatermében.
A minap Trafóban e tánctanfolyamosok számára egy bemutató napot tartottak. Az előadás után az egyik kollégám odasúgta nekem, hogy "bármikor térek vissza Trafóba és járok az órákra, úgy érzem magam, mint otthon. Szörnyű elgondolni, hogy a Trafó nem olyan lesz, mint volt azelőtt." Mindannyiunk belső gondolatát fogalmazta meg ezzel.
A Trafó, ahogy én látom, nem csupán egy helyszín. Oly sok művészi, pozitív, merész, alkotó eszme gyűjtőhelye is.
Ki másnak köszönhetjük mindezt, ha nem Gyurinak?